Főmenü, Bios Slim
Tanulmányok
Legnépszerűbbek
Új Cikkek
- Sikeres fogyás rostokkal
- Élelmi rostok
- A tartós fogyás titka?
- Bios Life Slim – forradalmi zsírégető
- Hogyan segíthetnek a rostok az egészséges fogyásban?
- Hogyan használjuk a Bios Life Slim terméket?
- Rostokkal a mellrák ellen
- A kemoterápia és a rostok
- Élelmi rostokkal a „gyilkos zsír” ellen
- Az élelmi rostok
Amit a cukrokról tudnunk kell
A legismertebb cukorformánk a szacharóz, vagy nádcukor, répacukor. Ez valójában egy alfa-D-glükózból és egy béta-D-fruktózból épül fel, tehát valójában diszacharid.
Amikor savas közegbe kerül, pl. a méhecske gyomrába, akkor ott belőle egy molekula glükóz és egy molekula fruktóz (balra forgató elegye) keletkezik.
Tehát, aki azt gondolja, hogy mézzel diétázik, az bizony nagyot téved. A méz egyéb értékes anyagai gyógyíthatnak, de ne feledjük, a méz szennyeződhet is, ezért 18 hónapos kor alatt a fogyasztását nem is javasoljuk.
A maltóz, vagy malátacukor két alfa 1-4 kötéssel kapcsolódó glükóz molekulából áll, tehát ez is diszacharid. Keményítőből részleges hidrolízissel könnyű előállítani, és minden olyan növényben jelen van, amelyikben a keményítő enzimatikus lebomlása történik.
A laktóz vagy tejcukor egy molekula glükózból és egy molekula galaktózból áll. Tehát ez is diszacharid. A glükóz lehet alfa-D-glükóz vagy béta-D-glükóz, ezáltal kétféle laktózt ismerünk, melyek biológiai tulajdonságai azonban mindenben megegyeznek.
A triszacharidok három cukor molekulát tartalmazó népes családot képviselnek. A legismertebb köztük a raffinóz, ami cukorgyártás során a melaszban dúsul fel, de sok van belőlük a hüvelyesekben és a szójában is. Erősen puffasztó hatású, mivel nem tudjuk bontani, szervezetünk ugyanis nem tartalmazza az ehhez szükséges alfa galaktozidáz enzimet.
Valóban, a melasszal kevesebb cukor jut be a szervezetünkbe, viszont a belekben ezért erjedéses diszpepsziával fizetünk, mivel a bél baktériumai képesek részben lebontani. A fermentáció során keletkező bélgázok és hasi fájdalmak, nyákos hasmenés egyáltalán nem kívánatos.
A három cukormolekulánál hosszabb cukrokat poliszacharidoknak nevezzük. Nem édesek, vízben nem oldódnak vagy csak kolloidot képeznek, az élesztő gombák nem képesek ezeket fermentálni. A növényi sejtfal alapvető részét képezik, míg az állatvilágban tartalék tápanyagforrások.
Három fő csoportjukat különböztetjük meg:
1. szerkezeti poliszacharidok: kitin, cellulóz, pektin. Számunkra teljesen emészthetetlenek, de pl. a szarvasmarhák a cellulózt képesek emészteni bélflórájuk segítségével.
2. tartalék tápanyagok: keményítő, glikogén, inulin, lichenin, stb.
3. ismeretlen szerepű poliszacharidok: pl növényi gumi félék
A poliszacharid lánc lehet egyenes (cellulóz, amilóz), lehet egyenes néhány kis elágazással (guaran) és lehet erősen elágazó (glikogén, amilopektin).
Vizsgáljuk meg őket kicsit közelebbről.
A KEMÉNYÍTŐ
Láttuk, a 2-es csoportba tartozik, mint tartalék tápanyagféleség. Sokat tartalmaz belőle a burgonya, a rizs, a gabonafélék és a kukorica. A keményítő két ezred és egy tized mm átmérőjű szemcséket képez, és ezek a szemcsék „ragasztóként” zsírsavat és foszforsavat is tartalmaznak. Hideg vízben oldhatatlan, meleg vízben megduzzad, ha ilyenkor melegítik, sűrű gélt képez, amit csiriznek nevezünk. Ez történik annak a kisgyermeknek a gyomrában, aki nyers sütemény darabokat csen és megeszi, mielőtt a tészta kisülne. A keményítő szemcsék egyenes szerkezetű amilózból és erősen elágazó amilo pektin szemcsékből állnak. Savak, hő, vagy enzimek hatására kisebb molekulasúlyú dextrinekre bomlik. A dextrinek gyűjtőfogalma azt jelenti, hogy kisebb-nagyobb hosszúságú poliszacharid lánc töredékek alkotta csoport.
A GLIKOGÉN
Az emberi és az állati szervezet számára a legfőbb tartalék szénhidrát forma, mely legnagyobb mennyiségben a májban és az izmokban fordul elő. Szerkezetileg alfa-1-4 glukóz egységekből épül fel, de 10-24 glukóz egységenként egy-egy elágazást képez, 1-6 kötés formájában. Enzimeink képesek maltózzá bontani, és még tovább egészen a D-glukózig. Ezért lesz édes a szánkban a kifli, ha sokáig rágjuk, mert a nyál alfa-amiláz enzimje ezt a folyamatot már a rágás során megkezdi.
A CELLULÓZ
Számunkra egyáltalán nem tartozik a bontható és hasznosítható táplálékok közé. A fa 50%-a, a gyapot 90%-a cellulóz. A nagy európai, középkori éhínségek idején ezért szenvedtek és haltak meg olyan sokan, akik megpróbálták a fa vizes, sült reszelékét elfogyasztani, akármilyen ételhez keverték. Csak a tömény kénsav, sósav, ammóniás rézszulfát képes oldani.
FRUKTÓZ POLIMEREK
Sok növény a keményítő helyett vagy mellett, tartalék szénhidrátként tartalmazza. Gyűrű alakú a szerkezete (pl. inulin).
URONSAV POLIMEREK
Ezek közül a legfontosabbak a pektinek, melyek főleg a gyümölcsökben található sejtek sejtfalának fő komponensei. Az éretlen gyümölcsöt azért nem szeretjük, mert az még csak protiopektint tartalmaz, ami vízben nem oldódik, csak sav hatására alakul át vízoldékony pektinné (a gyermekkori, éretlen alma fogyasztás sokszor okoz erős hasfájást, éppen ezért). A pektinek alkohol vagy savas közegben kocsonyát képeznek (gyümölcskocsonya). Ma sajnos az élelmiszeripar ennél sokkal olcsóbb kocsonyásító anyagot használ - ez a vörös algákból előállított agar.
A GUMI ARABICUM - arab gumi a trópusi akácfák kérgéből nyerhető, és az élelmiszer-, és a gyógyszeripar, mint állomány javítót alkalmazza. Van benne L-arabinóz, L-ramnóz, D-galaktóz és D-glukuronsav.
MUCOPOLISZACHARIDOK összetett hexózaminokat és uronsavakat tartalmazó, kén dús poliszacharidok, amiik szervezetünkbe meghatározó, fontos szereppel bírnak, pl. Heparin (véralvadás gátlás), hialuronsav - kötőszövetek, kondroitinsulfat – ízületek. Szájon át történő felszívódásuk több mint kétséges.
A fel nem szívódó növényi poliszacharidokat ÉLELMI ROSTNAK nevezzük, de ezek tárgyalása már következő cikkem része…
Tehát, aki azt gondolja, hogy mézzel diétázik, az bizony nagyot téved. A méz egyéb értékes anyagai gyógyíthatnak, de ne feledjük, a méz szennyeződhet is, ezért 18 hónapos kor alatt a fogyasztását nem is javasoljuk.
A maltóz, vagy malátacukor két alfa 1-4 kötéssel kapcsolódó glükóz molekulából áll, tehát ez is diszacharid. Keményítőből részleges hidrolízissel könnyű előállítani, és minden olyan növényben jelen van, amelyikben a keményítő enzimatikus lebomlása történik.
A laktóz vagy tejcukor egy molekula glükózból és egy molekula galaktózból áll. Tehát ez is diszacharid. A glükóz lehet alfa-D-glükóz vagy béta-D-glükóz, ezáltal kétféle laktózt ismerünk, melyek biológiai tulajdonságai azonban mindenben megegyeznek.
A triszacharidok három cukor molekulát tartalmazó népes családot képviselnek. A legismertebb köztük a raffinóz, ami cukorgyártás során a melaszban dúsul fel, de sok van belőlük a hüvelyesekben és a szójában is. Erősen puffasztó hatású, mivel nem tudjuk bontani, szervezetünk ugyanis nem tartalmazza az ehhez szükséges alfa galaktozidáz enzimet.
Valóban, a melasszal kevesebb cukor jut be a szervezetünkbe, viszont a belekben ezért erjedéses diszpepsziával fizetünk, mivel a bél baktériumai képesek részben lebontani. A fermentáció során keletkező bélgázok és hasi fájdalmak, nyákos hasmenés egyáltalán nem kívánatos.
A három cukormolekulánál hosszabb cukrokat poliszacharidoknak nevezzük. Nem édesek, vízben nem oldódnak vagy csak kolloidot képeznek, az élesztő gombák nem képesek ezeket fermentálni. A növényi sejtfal alapvető részét képezik, míg az állatvilágban tartalék tápanyagforrások.
Három fő csoportjukat különböztetjük meg:
1. szerkezeti poliszacharidok: kitin, cellulóz, pektin. Számunkra teljesen emészthetetlenek, de pl. a szarvasmarhák a cellulózt képesek emészteni bélflórájuk segítségével.
2. tartalék tápanyagok: keményítő, glikogén, inulin, lichenin, stb.
3. ismeretlen szerepű poliszacharidok: pl növényi gumi félék
A poliszacharid lánc lehet egyenes (cellulóz, amilóz), lehet egyenes néhány kis elágazással (guaran) és lehet erősen elágazó (glikogén, amilopektin).
Vizsgáljuk meg őket kicsit közelebbről.
A KEMÉNYÍTŐ
Láttuk, a 2-es csoportba tartozik, mint tartalék tápanyagféleség. Sokat tartalmaz belőle a burgonya, a rizs, a gabonafélék és a kukorica. A keményítő két ezred és egy tized mm átmérőjű szemcséket képez, és ezek a szemcsék „ragasztóként” zsírsavat és foszforsavat is tartalmaznak. Hideg vízben oldhatatlan, meleg vízben megduzzad, ha ilyenkor melegítik, sűrű gélt képez, amit csiriznek nevezünk. Ez történik annak a kisgyermeknek a gyomrában, aki nyers sütemény darabokat csen és megeszi, mielőtt a tészta kisülne. A keményítő szemcsék egyenes szerkezetű amilózból és erősen elágazó amilo pektin szemcsékből állnak. Savak, hő, vagy enzimek hatására kisebb molekulasúlyú dextrinekre bomlik. A dextrinek gyűjtőfogalma azt jelenti, hogy kisebb-nagyobb hosszúságú poliszacharid lánc töredékek alkotta csoport.
A GLIKOGÉN
Az emberi és az állati szervezet számára a legfőbb tartalék szénhidrát forma, mely legnagyobb mennyiségben a májban és az izmokban fordul elő. Szerkezetileg alfa-1-4 glukóz egységekből épül fel, de 10-24 glukóz egységenként egy-egy elágazást képez, 1-6 kötés formájában. Enzimeink képesek maltózzá bontani, és még tovább egészen a D-glukózig. Ezért lesz édes a szánkban a kifli, ha sokáig rágjuk, mert a nyál alfa-amiláz enzimje ezt a folyamatot már a rágás során megkezdi.
A CELLULÓZ
Számunkra egyáltalán nem tartozik a bontható és hasznosítható táplálékok közé. A fa 50%-a, a gyapot 90%-a cellulóz. A nagy európai, középkori éhínségek idején ezért szenvedtek és haltak meg olyan sokan, akik megpróbálták a fa vizes, sült reszelékét elfogyasztani, akármilyen ételhez keverték. Csak a tömény kénsav, sósav, ammóniás rézszulfát képes oldani.
FRUKTÓZ POLIMEREK
Sok növény a keményítő helyett vagy mellett, tartalék szénhidrátként tartalmazza. Gyűrű alakú a szerkezete (pl. inulin).
URONSAV POLIMEREK
Ezek közül a legfontosabbak a pektinek, melyek főleg a gyümölcsökben található sejtek sejtfalának fő komponensei. Az éretlen gyümölcsöt azért nem szeretjük, mert az még csak protiopektint tartalmaz, ami vízben nem oldódik, csak sav hatására alakul át vízoldékony pektinné (a gyermekkori, éretlen alma fogyasztás sokszor okoz erős hasfájást, éppen ezért). A pektinek alkohol vagy savas közegben kocsonyát képeznek (gyümölcskocsonya). Ma sajnos az élelmiszeripar ennél sokkal olcsóbb kocsonyásító anyagot használ - ez a vörös algákból előállított agar.
A GUMI ARABICUM - arab gumi a trópusi akácfák kérgéből nyerhető, és az élelmiszer-, és a gyógyszeripar, mint állomány javítót alkalmazza. Van benne L-arabinóz, L-ramnóz, D-galaktóz és D-glukuronsav.
MUCOPOLISZACHARIDOK összetett hexózaminokat és uronsavakat tartalmazó, kén dús poliszacharidok, amiik szervezetünkbe meghatározó, fontos szereppel bírnak, pl. Heparin (véralvadás gátlás), hialuronsav - kötőszövetek, kondroitinsulfat – ízületek. Szájon át történő felszívódásuk több mint kétséges.
A fel nem szívódó növényi poliszacharidokat ÉLELMI ROSTNAK nevezzük, de ezek tárgyalása már következő cikkem része…
Cimkék: rostok
Ajánlott Cikkek
Komment küldése
Copyright PH-Product Hungary Kft. © 2012 Minden jog fenntartva!
Powered by Lightning Webdev
Powered by Lightning Webdev
Hírlevél
Az oldal tartalma röviden
Az oldal fő profilja a lúgosítás (SuperGreens) és méregtelenítés. A rengeteg cikk között vannak lúgosító receptek, lúgosító ételek, gyümölcsök, amiknek lúgosító hatása van illetve lúgosító teák különböző fajtái, és nem utolsó sorban méregtelenítő kúrák is. A lúgosító étrend döntően növényi táplálékok és fehérjék fogyasztását jelenti, amik magas rost és vitamin tartalmuk révén fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében. Jelenleg Magyarországon a piacvezető lúgosító étrend-kiegészítő a SuperGreens.
Cimkék
Különösen ajánlom a következő cikkeimet
Kérdése van? Keressen fel az info@drtihanyi.hu email címen, vagy a +36 70 323-4456 számú magyar ügyeleti telefonszámunkon
Kommentek
Archívum
