Testedzés hélium palackkal

Hétgyermekes apukaként nehéz helytállni az élet minden területeként. Meg kell felelnem a feleségemnek, aki a legmaximalistább ember, akit valaha láttam, teljesítenem kell a „munkahelyemen”, (személyi edző vagyok és táplálkozási szakértő), illetve apaként is jól kell szerepelnem.

Egy időben nagyon aggasztott, hogy hogyan fogok minőségi időt szakítani mindenre és megfelelni a legkisebb feladatokban is.

Amikor három éves ikerlányaim születésnapja volt, elfelejtettem hélium palackot venni a lufikhoz… Anna, Ivett, Jácint és Melitta születésnapján még volt a palackban, azóta úgy tűnik elfogyott, de ezt sajnos nem ellenőriztem, feleségem vette észre. Tajtékzott is a dühtől, nekem meg át kellett ugranom a szomszédba Janihoz, a barátomhoz – reméltem, hogy náluk lesz egy kis tartalék. (Azóta már tudom, hogy Janiék a gazpalackfutar.hu-ról, egy nagyon hasznos weboldalról rendelik a hélium palackot, ő MRI készülékeket gyárt, szóval nagy szüksége van erre a nemesgázra, és kicsit komolyabb célokra használja, mint én.)

Szerencsére Jani mindig felkészült emberként tartott a lakásán is néhány palackot, szóval fel is kaptam kettőt, és már rohantam is haza a bulira. Időközben rájöttem, hogy ezek a palackok igen nehezek. Elégedetten vettem tudomásul, hogy jó kis tizenöt perces kardió edzést csináltam végig ezzel a kiruccanással, az öt literes palackok segítségével.

Mikor hazaértem, feleségem meg is jegyezte, mennyire gyors voltam, ahhoz képest, milyen nehezek ezek a cuccok, és milyen szépen dagadnak az izmaim! Megcsókoltam átszellemült szeretettel a bicepszemet, és miközben a héliumos lufikat gyártottam, azon agyaltam, kéne valami edzéstervet építeni ezekre a gázpalackokra. Arra gondoltam, beépítem a sajátsúlyos edzésembe ezeket a kis palackokat, és talán egy új ügyfelemnek is tervezek pár gyakorlatot ezekkel a súlyokkal.

Melitta és Jácint nagyon élvezték a lufi fújást, míg idősebb gyerekeim bezárkóztak az emeleti szobáikba, nem sok kedvük volt már az ilyen bohóckodáshoz. Vagy százötven lufit felfújtunk, de a hélium palack tartalmának a fele sem fogyott el… Ebben is jó szolgálatot tett tehát.

Feleségem héliumtól elvékonyult hangján kezdte el rendre utasítani a gyerekeket, akik nevetgélésben törtek ki végül, persze aztán az asszony is megenyhült, ő is elmosolyodott saját aranyosságán. Az ikerlányok nagyon izgatottak voltak, véletlenül ki is durrantottak pár lufit, de tudtunk újakat fújni rögvest, hiszen még egészen tele voltak a palackok…

A gyerekek az oviból elég hamar megérkeztek, volt mindenféle jó étel, játék: még sportórát is tartottam nekik, tornáztunk az ebéd után egy kicsit.

A gyerekek összességében nagyon jól érezték magukat, vidáman, elégedetten, jóllakottan, ugyanakkor meglehetősen kimerülten érkeztek haza. A szülők, amikor jöttek értük, lekötelezetten és hálával biccentettek felém meg az asszony felé, köszönettel adózva azért, hogy lefárasztottuk a hiperaktív kölyköket.

Én viszont egész éjjel forgolódtam: nem hagyott nyugodni a hélium palack és az edzés kombinálásának ötlete. A feleségem a mellkasomon szuszogott, simogattam egész éjszaka a haját, és erősen gondolkodtam az ötletem megvalósításán.

Reggel megint hélium palackkal futottam, aztán úgy fekvőztem, hogy a hátamra kötöttem egyet. Aztán még egyet. Éreztem a hatását…

Az izmaim egészen másképpen működtek a súly hatására. Megmutattam az asszonynak is az ötletet, aki először csak kinevetett, hogy ez nevetségek, ám amikor rákötöttem a súlyt, és megpróbált kocogni vele, belátta, hogy ez igen nehéz és kemény edzettséget igényel.

Szóval beépítettem a hélium palackot az egyéni edzés tervembe, és gyakran elhintettem az ügyfeleimnek, hogy én bizony ilyen szolgáltatást is nyújthatok… palackemelést! Palackkal futást!

Mit ne mondjak, nem repestek az örömtől, de ők is belátták, hogy az izomfejlődésük szempontjából nagy előrelépés volna a héliumos edzés.

Ki hitte volna, hogy a hélium palack ennyi mindenre jó!